UlmanVictor - profil

Nem:
Férfi 
Kit keresek:
Nő 
Kor:
90
Ország:
Németország 
Megye:
Nem magyarországi régió 
Társkeresés célja:
Egyéb 
Bemutatkozás:

„A szokások és hagyományok, igen csak különböznek,
és bár egyik sem etalon, mindenki a sajátját véli annak.”

Az én világomban, magázva, keresztnéven nem szólítanak!
Tegeződés pedig, csak hosszabb ismeretség után jöhet létre,
miután erre egymást kölcsönösen méltónak tartják.
Vendégemet, „Tisztelt Hölgyem!”,
illetve kívánsága szerint szólítom.
Én magázva, „Ulman úr” vagyok.

x

Igen tisztelt, kedves Hölgyem!

Visszavonhatatlan a kimondott szó,
az elmúlt idő és az elmulasztott alkalom.

Amennyiben kölcsönösen elfogadjuk egymást,
meghívom két hétre Hamburgba.

Igyekszem minden tőlem telhetőt megtenni,
hogy mint eddigi vendégeim,
(lásd köszönőleveleket)
Hamburgot és engem,
Ön is élete egyik legszebb élményeként őrizze meg, valamint
hogy áldja a pillanatot, amikor a „Kézcsók”-ra kattintott.

Eddig, részben Hamburgban, részben Budapesten,
a következő országokból fogadtam, üdültettem vendégeket:

Amerikai Egyesült Államok, Dánia, Kanada, Magyarország,
Németország, Oroszország, Románia, Szlovákia, Ukrajna.

> A lélek nem mosható! <

Abszolút korrektséget nyújtok,
amit maradéktalanul én is elvárok.
x

Bemutatkozásom:

Hamburgban élő,
erdélyi származású, 94 éves
német állampolgár vagyok.
Koromhoz-, körülményeimhez képest
jól vagyok, orvos ritkán lát.
Nehézkesen járok, házon kívül,
elektromos kerekesszékkel közlekedem.

x

Évente négy alkalommal;
március, június, szeptember és decemberben
(2019. márciusi, júniusi és szeptemberi lehetőségek lefoglalva.)

Budapest - Hamburg - Budapest vonattal,
utazási költségét vállalva,
2 hétre vendégül fogadok,
teljes ellátással,
heti száz Euro zsebpénzzel,
egy nemdohányzó,
pozitív életszemléletű,
kellemes alaptermészetű,
színvonalasan kommunikáló,
rendezett körülmények között élő,
65 év fölötti szerény hölgyet,
aki szeretne egy kis világot látni,
de anyagilag nem engedheti meg magának,
akinek egy kirándulás
„Észak Velencéjébe”, Hamburgba,
ahol internetes vendégszoba várja,
élményt jelentene.

x

Hamburg 1/3 beépített, 1/3 ápolt zöldövezet és 1/3 víz.
A világon, Hamburgnak van a legtöbb hídja.
Míg Velencének alig 400 hídja van,
Hamburgnak több mint 2.500!

x

Csalódásokat megelőzendő kiemelem, hogy
Németországban nem mindenki milliomos, én sem!

Szerény nyugdíjamból élek,
egyszerű ellátást,
kellemes légkört tudok biztosítani,
luxust, pénzdobálást nem!

x

Magamról röviden:
1924-ben születtem Temesváron.
1951 - 1960 között,
Facsád megye Helyipari és
Közgazdasági Nagyvállalatának főmérnöki,
végül igazgatói tisztségét töltöttem be.
Magyar állampolgár nem voltam.
1960 - 1976 között, konzuli útlevéllel Magyarországon,
Budapesten éltem, ahol a Távközlési Kutatóintézet,
tudományos munkatársa voltam.
1976-tól nyugdíjazásomig, kenyeremet a hamburgi
AEG-Telefunken tervezőmérnökeként kerestem.

x

1989-ben, amikor Magyarország,
az akkori NDK állampolgárok számára
kinyitotta a vasfüggönyt,
mely által, az NDK összeomlását,
Németország egyesítését, végül
Kelet-Európa politikai fordulatát vezette be,
megfogadtam, hogy a magyarságnak,
életem végéig, hálás leszek.

Hamburgi székhellyel, megalapítottam a
„Humanitárius Segély, Szervezési Központ”-ot,
mely kizárólag társadalmi munkában tevékenykedik és
kezdettől fogva, eredményesen működik.

Mai napig érvényes jelszóm:
„A magyarokat saját hazájukban kell támogatni,
hogy ott élhessenek, és ne hagyják el azt
téves elképzelések alapján Németország,
vagy más nyugati országok felé.”

Mindenki a saját hazájában szeretne élni, és boldog lenni.
Ehhez igyekeztem legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint,
erre vállalkozó segítők és adományozók támogatásával,
megteremteni a feltételeket.

Az első, néhányszáz adományozót, a médiák által nyertem meg.
Majd 1990-ben a Német Szövetségi Köztársaság kormányát, és
Közlekedésügyi Minisztériumát, akik díjtalanul szállítóeszközöket
biztosítottak felbecsülhetetlen mennyiségű segélyszállítmányaimhoz.

A társadalmi munkában végzett tevékenységemet, és annak
eredményességét, az elmúlt harminc év alatt megjelent
számos újságcikk, elismerő, és köszönőlevél dokumentálja.

Ezek közül, legszebb a Bonni Román Követség elismerő-,
valamint a budapesti Papp Anikó nyugdíjas pedagógus, és
Koszó Gabriella nyugdíjas villamosmérnök köszönőlevele.

x

Egyedül maradtam.
Imádott feleségem, kinek tekintetében gyönyör
volt sütkéreznem, 2008-ban meghalt.
Munkatársaim lemorzsolódtak, kihaltak.
Karitatív tevékenységem szenvedélyemmé vált,
melyet igen nehezemre esik feladni.


Mindig örömömet leltem,
ha valakinek segíthettem,
kedveskedhettem.

Környezetemben, ösztönszerűen
igyekszem kellemes légkört kialakítani.

A harminc év óta sikeresen működő
„Humanitárius Segély, Szervezési Központ”-ot,
melyben sok örömömet leltem, koromra való
tekintettel, legnagyobb sajnálatomra,
rövidesen befejezni leszek kénytelen.

Amennyiben érdekli, szívesen postázom, a
„Visszapillantás 1989 – 2019” című kiadványom,
bevezetőlapjának, magyar nyelvű másolatát.

Legszebb öröm, az ajándékozás öröme!

Ulman Victor

Alapadatok
Családi állapot:
Özvegy 
Végzettség:
Felsőfokú végzettség 
Munkahely:
Nyugdíjas vagyok 
Gyermekek:
Van, külön él/élnek 
Dohányzás:
Nem dohányzom 
Megjelenés
Magasság:
180 
Testalkat:
Átlagos 
Milyen társra vágyom?
Min. életkor:
65
Max. életkora:
82
Testalkata:
Nem szempont 
Magassága:
Nem szempont 
Távolság:
Bárhol élhet 
Családi állapota:
Nem szempont 
Munkahelye:
Nyugdíjas legyen 
Vallásossága:
A hite nem fontos 
Politika:
Politikai nézeteit tiszteletben tartom 
Dohányzás:
Soha 
Szex:
Nem szempont